Kategóriák

Gyártók

PrestaShop

Hírlevél

Home > Antonio Róiti A fizika elermrei I
Antonio Róiti A fizika elermrei I View full size

Antonio Róiti A fizika elermrei I

FORDÍTÓ Czógler Alajos

LEKTOR Bartoniek Géza

More details

Availability: Raktáron

1 item in stock

Warning: Last items in stock!

60,00 lei

» Hozzáadás a kívánságlistához

Ennek a terméknek a megvásárlásával 6 hűségpontok. A kosárad összesen 6 pontot tartalmaz, amit kuponra válthatsz be - 1,20 lei.


Kiadó: K. M. Természettudományi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1895
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 639 oldal
Sorozatcím: Természettudományi Könyvkiadóvállalat
Kötetszám: 55
Nyelv: Magyar 
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:  
Megjegyzés: Négyszáznyolcz fekete-fehér ábrával. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája, Budapest. A VIII. (1893-1895. évi) cziklus hatodik kötete a könyvkiadó-vállalat aláirói számára.

ELŐSZÓ

Mikor a Kir. Magyar Természettudományi Társulat Róiti olasz tudósnak «A fizika elemei» czímű két kötetes munkáját közre bocsátja, csak igéretét váltja be, melyet a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat nyolczadik (1893-1895. évi) cziklusának előrajzában helyezett volt kilátásba, mondván: «A cziklus könyvilletményeinek kiszemelésében Társulatunk arra törekedett, hogy a díszesebb kiadású és könnyebb olvasni valók mellett olyan alapvető nagyobb kézikönyveket is adjon, a melyek már régóta igen érezhető hiányt pótolnak irodalmunkban. Ilyen lesz most a kísérleti fizika kézikönyve.»
Hogy miért esett a választás épen Róiti munkájára, annak az alábbiakban elsoroltakon kívül (l. a IX. lapon) még az is az oka, hogy a Mathematikai és Physikai Társulat a jeles mű lefordítását már eleve elhatározta s a fordításnak saját tagjai útján való elkészítésére vállalkozott; de minthogy a kezdet nehézségei között a kiadásra vállalkozni nem mert, Társulatunkat szólította fel a munka kiadására, csupán azt kötvén ki, hogy a könyvet a Mathematikai és Physikai Társulat tagjai kedvezményes áron szerezhessék meg

TARTALOM

 

Titkári előszó  
Előszó a magyar kiadáshoz  
Bevezetés  
A fizika tárgya 1
Az anyag halmazállapota 2
A szilárd testek különös tulajdonságai 4
Általános tulajdonságok 5
Molekulák és atómok 7
Áthatatlanság 8
A térfogat változékonysága 9
Higanyhőmérő 11
Fajsúly 12
Tünemény, törvény, hipotézis 14
A szilárd testek mechanikája  
A mozgásról  
Kinematika 15
Abszolut és relativ nyugvás és mozgás 16
Pálya és irány 17
Egyenletes mozgás, változó mozgás 18
Sebesség meghatározása és mérése 19
A mozgás tüneményeinek grafikus előtüntetése 20
Egyenletesen változó mozgás 21
Tetszőlegesen változó mozgás gyorsulása 22
Sebességek összetevése és szétbontása 23
Egyszerű rezgő mozgás 24
Középponti gyorsulás 25
Szögsebesség 26
Forgó mozgások összetétele 27
Mi módon értelmezendő a szilárd test nyugvása - Tétlenség 28
Erő 29
Az erő statikai mérése 31
z erő meghatározása és ábrázolása 33
Az erő hatásának módjai 34
Postulatumok, megállapodások 35
A szilárd testek statikája  
Összetevők, eredő 38
Összefutó erők 39
Párhuzamos erők 43
Súlypont 47
Erőpár 48
Erőpárok összetevése 49
Erőösszetevés általános esete 50
Pont vagy tengely körül forgó test - Forgás momentuma 51
Sík lappal megtámasztott test 55
Erők egyensúlya a gépeken  
A gépek általános szempontból 56
Emeltyü 58
Mérleg, mázsáló 59
Hengerkerék 60
Csiga 61
Lejtő 62
Ék 63
Csavar és alkalmazásai 64
Az erőbeli nyereség egyenlő a sebességbeli veszteséggel 66
Dinamika  
A dinamika három alaptörvénye 68
Állandó erő hatásának alávetett test mozgása 69
Nehéz testek szabad esése 70
Atwood-féle gép 71
Tömeg 72
Sűrűség 74
Mozgásmennyiség. Az erő impulzusa 75
Változó erőtől előidézett mozgás 76
Az erő abszolut egysége 77
Alapegységek, leszármaztatott egységek 78
Különböző mértékrendszerek 79
Átmenet egyik rendszerről a másikra 80
Abszolut (C. G. S.) mértékrendszer 82
A mozgás iránya nem esik egybe az erő irányával 83
Több egyidejüleg ható erő 84
Lejtőn való mozgás 85
Egyszerű inga 86
Összetett inga 88
Lengés síkjának állandósága 90
Hatás és visszahatás 91
A mozgásmennyiség kicserélődése az ütközésnél 92
Szabad test visszahatása. Körmozgás 93
A nehézségi gyorsulás változásának okai 96
A munka és energia  
Kilogramméter és lóerő 99
A munka abszolut egysége 100
Mozdító munka, ellenálló munka 101
A munka mérése, ha az elmozdulás nem esik az erő irányába 102
Több egyidejüleg ható erő munkája 103
Eleven erő 105
Ellenmondás Leibniz és Descartes között 106
Változó erő munkája 107
A munka s az elevenerő egyenértékűsége 108
A virtuális sebességek elve 109
Potencziális munka 110
Surlódás leküzdésére fordított munka 111
Mozgásban levő gépek 112
Dinamometrikus fék 113
Eleven erő megmaradásának elve 114
Energia megmaradásának elve 115
Alkalmazás a bolygók mozgására. Valódi nap és közép nap 116
Alkalmazás a rezgő mozgásra 117
Alkalmazás az egyenes és ferde ütközésre 118
Forgó test eleven ereje 119
Összetett inga hosszúsága 125
Megfordítható inga 126
Tehetetlenségi nyomaték kísérleti meghatározása 127
Állandó forgástengelyek 128
Giroszkóp 130
A nap és éjegyenlőségi pontok előnyomulása és a nutáczió 131
A gravitaczió  
A természeti erők áttekintése 132
Keppler törvényei 133
Newton leszármaztatja belőlük az általános tömegvonzás törvényeit 134
Csillagok, bolygók, mellékbolygók 135
Üstökösök, hullócsillagok 136
A nehézség különös esete az általános tömegvonzásnak 138
Cavendish kísérlete s a belőle vonható következtetések 140
A kozmikus éter hipotézise 141
Csillagászati mértékrendszer 142
Munka, mely valamely nehéz testnek a földről való eltávolítására megkivántatik 143
A gravitaczió potencziálja 145
Egypotencziálú felületek 148
Számbeli példák 150
Molekulai erők a szilárd testekben  
Adhézió és kohézió 152
Rugalmasság az összenyomásnál 153
Rugalmasság a nyújtás esetében 154
Rugalmassági együtthatók és modulusok 155
Nyujtásnál előidézett térfogatváltozás 156
A rugalmas erő munkája 157
A csavarási rugalmasság 158
A csavarási nyomaték (cs. együttható) meghatározása 159
Tehetetlenségi nyomatékok kiszámítása 161
Hajlításbeli rugalmasság és alkalmazása a szebórákban 162
Másodlagos rugalmasság, vagyis a rugalmas utóhatások 163
Rugalmasság határa 164
Szivósság 165
Számadatok 166
A folyadékok mechanikája  
A folyadékok statikája  
Mi módon kell a nyugvó folyadék állapotát felfogni 167
Belső surlódás és a nyulóság 168
Folyadékok összenyomhatósága és rugalmassága 169
Pascal tétele. Nyomás dimenziói 170
Hidraulikus sajtó 171
Folyadék határfelületei 172
Szabad folyadékfelületek, egypotencziálu felületek. Dagály és apály 173
Hold mozgásának látszólagos gyorsulása 174
Nehézségerő okozta nyomás a folyadékokban és az idevágó kísérletek 175
Archimedes elve és az uszás 179
Fajsúly meghatározására szolgáló módszerek és mérőkészülékek 182
Molekulai hatások a folyadékokban  
Kísérletek folyadékhártyákkal 191
Felületi feszültség és méretei 192
Plateau kísérletei 194
Folyadéksugarak alakjai 195
Folyadékok és szilárd testek érintkezése 196
Hajcsövesség tüneményeinek leírása 197
Magyarázatuk és törvényeik. Számadatok 198
Folyadéknak szétterülése más folyadék felületén 200
Szilárd testek oldódása folyadékokban 202
Emulziók, folyadékkeverékek 203
Diffuzió 204
Dializis 205
Diomózis 206
A légnemű testek statikája  
Gázok és gőzök 208
Légneműek összenyomhatósága és rugalmassága 209
Súlyuk és sűrűségök 211
Légkör nyomása 212
Szivornyák és biztosító csövek 216
Szabad térbe nyiló manométer 218
Normális nyomás; összeegyeztetése az abszolut (C. G. S.) mértékrendszerrel 219
Edényes barométerek 220
Barométer adatának kiigazítása 224
Szivornyás barométer 225
Folyadék nélküli barométerek 226
Barométer állásának változásai 227
Magasságmérés 228
Boyle törvénye és folyományai 231
Eltérések Boyle törvényétől 234
Gázok levegőre vonatkoztatott sűrűsége 235
Sűrített levegőjű manométerek 236
Fémmanométerek 237
Baroszkóp 238
Levegő felhajtó ereje a mérlegelésnél 237
Léggömbök 240
A folyós testek dinamikája  
Gay-Lussac szivattyúja 241
Légszivattyú 243
Geissler higanyos légszivattyúja 244
Ritkítás kiszámítása 245
Szviattyús kutak 246
Szökő kutak, források 249
Mariotte palaczkja 250
Torricelli tétele a folyadékok kiáramlására vonatkozólag 251
Folyadéksugár összehuzódása 253
Tökéletes folyadékok áramlása vezetékekben 254
Statikai nyomás, dinamikai nyomás 256
Bunsen-féle vízszivattyú 257
Sprengel-féle szivattyú 258
Nyulós folyadékok áramlása vezetékekben 259
Nyulóssági együttható és méretei 260
Szűrés 262
Molekulai hatások a légneműekben  
Elmélet a légneműek alkatáról 263
Boyle törvényének levezetése az elméletből 264
Több gáz keveréke 265
Száraz levegő összetétele 266
A gázmolekula átlagos sebessége és eleven ereje 267
Gázneműek diffuziója 269
Légneműek diozmózisa 270
Légneműek és szilárd testek egymásra hatása. Moser-féle alakok 271
Légnemű és folyós testek egymásra hatása 273
Légneműek dialízisa 277
Surlódás a légneműekben 279
A hangról  
Hullámmozgás  
Időszakos mozgás 282
Lökésnek, hullámnak tovaterjedése kötélben 282
Hullámzó mozgás grafikai előtüntetése 283
Keresztrezgés, hosszmenti rezgés 284
Sűrűsödések és ritkulások a hullámban 285
Hullámfelület 286
Kicsiny mozgások összetétele rugalmas közegben 287
A hang terjedése  
Hang hallgatóságának föltételei 288
Hang terjedésének sebessége 289
Levegőnek akusztikai átlátszósága 292
Hullámok visszaverődése. Visszhang 293
A hangok megkülönböztető tulajdonságai  
Hang erőssége. Szócső és hallócsövek 294
Hangmagasság 296
Akusztikai szirénák 297
Zenei hangközök 298
Természetes hangskála 299
Temperált hangskála 300
Zenei hang és zaj 301
Normális hangvilla 302
Hangvilla alkalmazása igen rövid időközök mérésére 303
A különböző testek rezgésének módja  
Haladó hullámok, álló hullámok 304
Beeső és visszaverődő hullámok interferencziája 306
Húrok keresztrezgései 307
Harmonikus hangok sora 308
Szonométer 309
Húros hangszerek 310
Rugalmas pálczák keresztrezgései 311
Rugalmas lemezek és harangok keresztrezgései 313
Hajlékony hártyák keresztrezgései 315
Pálczák hosszmenti rezgései 316
Ráhangzás 317
Rezgő légoszlopok; sípok 318
Kundt-féle alakok 319
Folyadékokba merülő sípok 320
Fuvóhangszerek szájnyílása 321
A beszéd és a hallás  
Emberi beszélő szerv 324
Hangok interferencziája 324
Lüktetések. Konzonanczia és disszonanczia 325
Hangok összetétele 326
Fülnek hangelemző tehetsége 328
Hangok elemzése 329
Kombináczió hangok 330
Hangszínezet 331
Hangzók 333
Fonograf 334
Emberi fül leírása 335
Audifon 336
Hőbeli energia  
Hő és hőmérséklet  
Az energia különböző fajai 337
Égéskor a potencziális energia kinetikai energiává alakul át 338
Hőmennyiség 339
Hőmérséklet fokozatbeli megkülönböztetése 340
Thermoszkóp 341
Hőmérséklet ideiglenes mérése a higanyhőmérővel 342
Különböző hőmérők adatainak összeegyeztetése 343
Hőmérő pontossága és érzékenysége 345
Alkoholos hőmérő 346
Higanyhőmérő helyettesítése a léghőmérővel 347
Maximum-minimum hőmérők 348
Különbségi hőmérő 349
A hő terjedése  
Hőterjedés három módja 350
Észrevételek a sugárzásra vonatkozólag 351
Hővezetés, vezetősség 352
Fémhálók, Davy bányászlámpája 335
Fourier elmélete, a belső vezetősség együtthatója 354
Külső hővezetés együtthatója 355
Hő terjedése valamely pálczában 356
Anizotróp testek hővezetése 357
Hőterjedés folyadékokban 358
Hőterjedés légneműekben 359
Kalorimétria  
Hőmennyiség abszolut és gyakorlati egysége 361
Lavoisier és Laplace jégkalorimétere 362
Közép fajhő 364
Hőfoghatóság 365
Bunsen jégkalorimétere 366
Vízkaloriméterek 367
Jégolvasztásra szükséges hőmennyiség 370
Fajhő meghatározása 371
Valódi fajhő 373
Szilárd és folyós testek fajhői 374
Térfogategység hőfoghatósága 376
A hő forrásai  
A mechanikai munkából eredő hő 377
Kaloriának mechanikai egyenértéke 380
Meghatározása surlódásból és ütközésből 381
Gáz összenyomásából eredő hő 384
Hő átalakulása munkává 386
Az erg és kaloria összehasonlítása 387
Thermochemia alapelvei 388
Fűtőanyagok hőfejlesztő képessége 390
Állati hő és izom munka 391
A Nap heve és forrásai 392
A szilárd testek és folyadékok hő okozta tágulása  
Vonalmenti kiterjedés 397
Közép kiterjedési együtthatók 398
Vonalmenti kiterjedésre vonatkozó feladatok 400
Valódi kiterjedési együtthatók 401
Némely szilárd test kiterjedési együtthatójának változása a hőmérséklettel 403
Köbbeli kiterjedés, feladatok 404
Kiterjedés mechanikai hatásai 407
Ingák kiigazítása 409
Látszólagos és valódi kiterjedés 411
Higany valódi kiterjedése 413
Dilatométer 414
Súlytermométer 415
Némely folyadék kiterjedési együtthatói 416
Víz legnagyobb minősége 417
Víz fajsúlya különböző hőfokok alatt 419
Edények térfogatának meghatározása 420
Szilárd testek köbbeli kiterjedésének mérése 421
Térfogat változása a szilárd halmazállapotból a folyós halmazatba való átmenetkor 422
Olvadás és fagyás  
Testek különböző viselkedése olvadás és megszilárdulás közben 423
Túlhűtés 427
Olvadáspontok, fagypontok 430
Nyomás hatása az olvadásra 431
Újra fagyás 433
Nyomás hatása a telítettségre 435
Olvadási hő 436
Oldási és higítási hő 438
Telített és túltelített oldatok 439
Sós oldatok telítése és fagyási görbéi 441
Kriohidrátok 443
Hűtő (fagyasztó) keverékek 444
Ötvények olvadása 448
Hőtünemények a légneműeken  
Állandó nyomás alatti kiterjedési együtthatók 450
Állandó térfogat alatti feszültségi együtthatók 451
Légneműek tágulására vonatkozó feladatok 453
Tágulási együtthatók változékonysága 454
Légneműek izotermás görbéi 455
Léghőmérő leírása és összehasonlítása másféle hőmérőkkel 457
Állandó nyomás alatti fajhő 461
Gázok fölmelegítése közben végzett külső munkáról 463
Állandó térfogat alatti fajhő, levezetve a hang terjedéssebességéből 465
Ugyanaz levezetve a kaloria dinamikai egyenértékéből 466
Elméleti fejtegetések a légneműek molekulai szerkezetéről 467
Hőmérsékletnek függése a molekulák eleven erejétől 469
Abszolutzéruspont, a tökéletes gáz tulajdonságaiból levezetve 470
Avogadro és Ampére törvényei 472
Különbség a folyadékok, a gőzök és a gázok között - A folyadékok párolgása s a gázneműek folyósítása  
Minők a valóságban a légneműek. Andrews kísérletei 474
Széndioxid izotermás görbéi 475
Telített légneműek 477
Kritikus hőfok 478
Különbség a gőz és gáz között 479
Némely légnemű test kritikus pontjai 480
Hogyan különböznek a gázok a tökéletes gáztól 481
Van Der Waals és Clausius képletei 482
Párolgás az üres térben 483
Gőzök feszültsége 485
Telített gőzök feszültsége 486
Regnault táblázatai 488
Dumas módszere a gőzök sűrűségének meghatározására 489
Meyer V. módszere 490
Gőzök levegőre vonatkozó sűrűségének változósága 491
Disszocziáczió 492
Gőzökre vonatkozó gyakorlati feladatok 493
Gőzök és gázok keveréke 494
1 liter nedves levegő súlya 495
Keverékek és oldatok gőzeinek feszültsége 496
Párolgás 497
Szétfolyás, kivirágzás 498
Pszichrométer 499
Nedvességi állapot 500
Sűrítő higrométer 501
Chemiai higrométer 502
Elnyelési higrométer 503
Forrás 504
Túlhevített folyadékok 505
Párolgás és forrás egybevetése 506
Nyomás hatása a forráspontra 507
Forráspont; a fejlődő gőz hőmérséklete 509
Regnault részletesebb táblázata 510
Leidenfrost-féle tünemény 511
Lepárlás 513
Párolgási hő mérése 514
Párolgás révén előidézett fagyás 516
Összes gázok folyósítására vezető módszerek 517
Cailletet és Pictet kísérletei 520
Wroblewski és Olszewski kísérletei 521
A gőzgépekről és a thermodinamikáról  
Gőzgép lényeges alkotó részei 522
Különböző gépek 523
Magas nyomású gép leírása 524
Expanziós gép leírása 525
Sűrítős gőzgép 526
Lokomotiv leírása 527
Valamely gép munkájának leírása 528
Nyomás-indikátor 529
Watt diagrammája 530
Oránkénti és lóerőnkénti szénfogyasztás 531
Gőzfejlesztőnek hosszúsági tényezője 532
Energiabeli veszteségek a gőzfejlesztés és a főtengelyre való munka átvitel közé eső átalakulások folyamán 533
Thermodinamikának két tétele 534
Átalakulások zárt körfolyamata 535
Carnot-féle körfolyamat 536
Carnot körfolyamata megfordítható 537
A megfordítható gépek adják a legnagyobb munka sikert 538
Abszolut hőmérséklet levezetése a thermodinamika második tételéből 539
Tüzeléssel működésben tartott hőgép elméleti munka sikere 540
Második törvény alkalmazva a helyiségek fűtésének kiszámítására 542
Második törvénynek tudományos fontossága 543
Levezethető belőle az olvadás pontnak a nyomástól való függése 544
Alkalmazható a folyadékok adiabatikus összenyomására 545
Rugalmasság adiabatikus modulusa 546
Alkalmazás a hangterjedés sebességének kiszámítására 547
Az energia lefokozódása 548
Függelék a magyar kiadáshoz  
A kathetométer s a nónisz 549
Betűrendes név- és tárgymutató