Titkári előszó |
|
Előszó a magyar kiadáshoz |
|
Bevezetés |
|
A fizika tárgya |
1 |
Az anyag halmazállapota |
2 |
A szilárd testek különös tulajdonságai |
4 |
Általános tulajdonságok |
5 |
Molekulák és atómok |
7 |
Áthatatlanság |
8 |
A térfogat változékonysága |
9 |
Higanyhőmérő |
11 |
Fajsúly |
12 |
Tünemény, törvény, hipotézis |
14 |
A szilárd testek mechanikája |
|
A mozgásról |
|
Kinematika |
15 |
Abszolut és relativ nyugvás és mozgás |
16 |
Pálya és irány |
17 |
Egyenletes mozgás, változó mozgás |
18 |
Sebesség meghatározása és mérése |
19 |
A mozgás tüneményeinek grafikus előtüntetése |
20 |
Egyenletesen változó mozgás |
21 |
Tetszőlegesen változó mozgás gyorsulása |
22 |
Sebességek összetevése és szétbontása |
23 |
Egyszerű rezgő mozgás |
24 |
Középponti gyorsulás |
25 |
Szögsebesség |
26 |
Forgó mozgások összetétele |
27 |
Mi módon értelmezendő a szilárd test nyugvása - Tétlenség |
28 |
Erő |
29 |
Az erő statikai mérése |
31 |
z erő meghatározása és ábrázolása |
33 |
Az erő hatásának módjai |
34 |
Postulatumok, megállapodások |
35 |
A szilárd testek statikája |
|
Összetevők, eredő |
38 |
Összefutó erők |
39 |
Párhuzamos erők |
43 |
Súlypont |
47 |
Erőpár |
48 |
Erőpárok összetevése |
49 |
Erőösszetevés általános esete |
50 |
Pont vagy tengely körül forgó test - Forgás momentuma |
51 |
Sík lappal megtámasztott test |
55 |
Erők egyensúlya a gépeken |
|
A gépek általános szempontból |
56 |
Emeltyü |
58 |
Mérleg, mázsáló |
59 |
Hengerkerék |
60 |
Csiga |
61 |
Lejtő |
62 |
Ék |
63 |
Csavar és alkalmazásai |
64 |
Az erőbeli nyereség egyenlő a sebességbeli veszteséggel |
66 |
Dinamika |
|
A dinamika három alaptörvénye |
68 |
Állandó erő hatásának alávetett test mozgása |
69 |
Nehéz testek szabad esése |
70 |
Atwood-féle gép |
71 |
Tömeg |
72 |
Sűrűség |
74 |
Mozgásmennyiség. Az erő impulzusa |
75 |
Változó erőtől előidézett mozgás |
76 |
Az erő abszolut egysége |
77 |
Alapegységek, leszármaztatott egységek |
78 |
Különböző mértékrendszerek |
79 |
Átmenet egyik rendszerről a másikra |
80 |
Abszolut (C. G. S.) mértékrendszer |
82 |
A mozgás iránya nem esik egybe az erő irányával |
83 |
Több egyidejüleg ható erő |
84 |
Lejtőn való mozgás |
85 |
Egyszerű inga |
86 |
Összetett inga |
88 |
Lengés síkjának állandósága |
90 |
Hatás és visszahatás |
91 |
A mozgásmennyiség kicserélődése az ütközésnél |
92 |
Szabad test visszahatása. Körmozgás |
93 |
A nehézségi gyorsulás változásának okai |
96 |
A munka és energia |
|
Kilogramméter és lóerő |
99 |
A munka abszolut egysége |
100 |
Mozdító munka, ellenálló munka |
101 |
A munka mérése, ha az elmozdulás nem esik az erő irányába |
102 |
Több egyidejüleg ható erő munkája |
103 |
Eleven erő |
105 |
Ellenmondás Leibniz és Descartes között |
106 |
Változó erő munkája |
107 |
A munka s az elevenerő egyenértékűsége |
108 |
A virtuális sebességek elve |
109 |
Potencziális munka |
110 |
Surlódás leküzdésére fordított munka |
111 |
Mozgásban levő gépek |
112 |
Dinamometrikus fék |
113 |
Eleven erő megmaradásának elve |
114 |
Energia megmaradásának elve |
115 |
Alkalmazás a bolygók mozgására. Valódi nap és közép nap |
116 |
Alkalmazás a rezgő mozgásra |
117 |
Alkalmazás az egyenes és ferde ütközésre |
118 |
Forgó test eleven ereje |
119 |
Összetett inga hosszúsága |
125 |
Megfordítható inga |
126 |
Tehetetlenségi nyomaték kísérleti meghatározása |
127 |
Állandó forgástengelyek |
128 |
Giroszkóp |
130 |
A nap és éjegyenlőségi pontok előnyomulása és a nutáczió |
131 |
A gravitaczió |
|
A természeti erők áttekintése |
132 |
Keppler törvényei |
133 |
Newton leszármaztatja belőlük az általános tömegvonzás törvényeit |
134 |
Csillagok, bolygók, mellékbolygók |
135 |
Üstökösök, hullócsillagok |
136 |
A nehézség különös esete az általános tömegvonzásnak |
138 |
Cavendish kísérlete s a belőle vonható következtetések |
140 |
A kozmikus éter hipotézise |
141 |
Csillagászati mértékrendszer |
142 |
Munka, mely valamely nehéz testnek a földről való eltávolítására megkivántatik |
143 |
A gravitaczió potencziálja |
145 |
Egypotencziálú felületek |
148 |
Számbeli példák |
150 |
Molekulai erők a szilárd testekben |
|
Adhézió és kohézió |
152 |
Rugalmasság az összenyomásnál |
153 |
Rugalmasság a nyújtás esetében |
154 |
Rugalmassági együtthatók és modulusok |
155 |
Nyujtásnál előidézett térfogatváltozás |
156 |
A rugalmas erő munkája |
157 |
A csavarási rugalmasság |
158 |
A csavarási nyomaték (cs. együttható) meghatározása |
159 |
Tehetetlenségi nyomatékok kiszámítása |
161 |
Hajlításbeli rugalmasság és alkalmazása a szebórákban |
162 |
Másodlagos rugalmasság, vagyis a rugalmas utóhatások |
163 |
Rugalmasság határa |
164 |
Szivósság |
165 |
Számadatok |
166 |
A folyadékok mechanikája |
|
A folyadékok statikája |
|
Mi módon kell a nyugvó folyadék állapotát felfogni |
167 |
Belső surlódás és a nyulóság |
168 |
Folyadékok összenyomhatósága és rugalmassága |
169 |
Pascal tétele. Nyomás dimenziói |
170 |
Hidraulikus sajtó |
171 |
Folyadék határfelületei |
172 |
Szabad folyadékfelületek, egypotencziálu felületek. Dagály és apály |
173 |
Hold mozgásának látszólagos gyorsulása |
174 |
Nehézségerő okozta nyomás a folyadékokban és az idevágó kísérletek |
175 |
Archimedes elve és az uszás |
179 |
Fajsúly meghatározására szolgáló módszerek és mérőkészülékek |
182 |
Molekulai hatások a folyadékokban |
|
Kísérletek folyadékhártyákkal |
191 |
Felületi feszültség és méretei |
192 |
Plateau kísérletei |
194 |
Folyadéksugarak alakjai |
195 |
Folyadékok és szilárd testek érintkezése |
196 |
Hajcsövesség tüneményeinek leírása |
197 |
Magyarázatuk és törvényeik. Számadatok |
198 |
Folyadéknak szétterülése más folyadék felületén |
200 |
Szilárd testek oldódása folyadékokban |
202 |
Emulziók, folyadékkeverékek |
203 |
Diffuzió |
204 |
Dializis |
205 |
Diomózis |
206 |
A légnemű testek statikája |
|
Gázok és gőzök |
208 |
Légneműek összenyomhatósága és rugalmassága |
209 |
Súlyuk és sűrűségök |
211 |
Légkör nyomása |
212 |
Szivornyák és biztosító csövek |
216 |
Szabad térbe nyiló manométer |
218 |
Normális nyomás; összeegyeztetése az abszolut (C. G. S.) mértékrendszerrel |
219 |
Edényes barométerek |
220 |
Barométer adatának kiigazítása |
224 |
Szivornyás barométer |
225 |
Folyadék nélküli barométerek |
226 |
Barométer állásának változásai |
227 |
Magasságmérés |
228 |
Boyle törvénye és folyományai |
231 |
Eltérések Boyle törvényétől |
234 |
Gázok levegőre vonatkoztatott sűrűsége |
235 |
Sűrített levegőjű manométerek |
236 |
Fémmanométerek |
237 |
Baroszkóp |
238 |
Levegő felhajtó ereje a mérlegelésnél |
237 |
Léggömbök |
240 |
A folyós testek dinamikája |
|
Gay-Lussac szivattyúja |
241 |
Légszivattyú |
243 |
Geissler higanyos légszivattyúja |
244 |
Ritkítás kiszámítása |
245 |
Szviattyús kutak |
246 |
Szökő kutak, források |
249 |
Mariotte palaczkja |
250 |
Torricelli tétele a folyadékok kiáramlására vonatkozólag |
251 |
Folyadéksugár összehuzódása |
253 |
Tökéletes folyadékok áramlása vezetékekben |
254 |
Statikai nyomás, dinamikai nyomás |
256 |
Bunsen-féle vízszivattyú |
257 |
Sprengel-féle szivattyú |
258 |
Nyulós folyadékok áramlása vezetékekben |
259 |
Nyulóssági együttható és méretei |
260 |
Szűrés |
262 |
Molekulai hatások a légneműekben |
|
Elmélet a légneműek alkatáról |
263 |
Boyle törvényének levezetése az elméletből |
264 |
Több gáz keveréke |
265 |
Száraz levegő összetétele |
266 |
A gázmolekula átlagos sebessége és eleven ereje |
267 |
Gázneműek diffuziója |
269 |
Légneműek diozmózisa |
270 |
Légneműek és szilárd testek egymásra hatása. Moser-féle alakok |
271 |
Légnemű és folyós testek egymásra hatása |
273 |
Légneműek dialízisa |
277 |
Surlódás a légneműekben |
279 |
A hangról |
|
Hullámmozgás |
|
Időszakos mozgás |
282 |
Lökésnek, hullámnak tovaterjedése kötélben |
282 |
Hullámzó mozgás grafikai előtüntetése |
283 |
Keresztrezgés, hosszmenti rezgés |
284 |
Sűrűsödések és ritkulások a hullámban |
285 |
Hullámfelület |
286 |
Kicsiny mozgások összetétele rugalmas közegben |
287 |
A hang terjedése |
|
Hang hallgatóságának föltételei |
288 |
Hang terjedésének sebessége |
289 |
Levegőnek akusztikai átlátszósága |
292 |
Hullámok visszaverődése. Visszhang |
293 |
A hangok megkülönböztető tulajdonságai |
|
Hang erőssége. Szócső és hallócsövek |
294 |
Hangmagasság |
296 |
Akusztikai szirénák |
297 |
Zenei hangközök |
298 |
Természetes hangskála |
299 |
Temperált hangskála |
300 |
Zenei hang és zaj |
301 |
Normális hangvilla |
302 |
Hangvilla alkalmazása igen rövid időközök mérésére |
303 |
A különböző testek rezgésének módja |
|
Haladó hullámok, álló hullámok |
304 |
Beeső és visszaverődő hullámok interferencziája |
306 |
Húrok keresztrezgései |
307 |
Harmonikus hangok sora |
308 |
Szonométer |
309 |
Húros hangszerek |
310 |
Rugalmas pálczák keresztrezgései |
311 |
Rugalmas lemezek és harangok keresztrezgései |
313 |
Hajlékony hártyák keresztrezgései |
315 |
Pálczák hosszmenti rezgései |
316 |
Ráhangzás |
317 |
Rezgő légoszlopok; sípok |
318 |
Kundt-féle alakok |
319 |
Folyadékokba merülő sípok |
320 |
Fuvóhangszerek szájnyílása |
321 |
A beszéd és a hallás |
|
Emberi beszélő szerv |
324 |
Hangok interferencziája |
324 |
Lüktetések. Konzonanczia és disszonanczia |
325 |
Hangok összetétele |
326 |
Fülnek hangelemző tehetsége |
328 |
Hangok elemzése |
329 |
Kombináczió hangok |
330 |
Hangszínezet |
331 |
Hangzók |
333 |
Fonograf |
334 |
Emberi fül leírása |
335 |
Audifon |
336 |
Hőbeli energia |
|
Hő és hőmérséklet |
|
Az energia különböző fajai |
337 |
Égéskor a potencziális energia kinetikai energiává alakul át |
338 |
Hőmennyiség |
339 |
Hőmérséklet fokozatbeli megkülönböztetése |
340 |
Thermoszkóp |
341 |
Hőmérséklet ideiglenes mérése a higanyhőmérővel |
342 |
Különböző hőmérők adatainak összeegyeztetése |
343 |
Hőmérő pontossága és érzékenysége |
345 |
Alkoholos hőmérő |
346 |
Higanyhőmérő helyettesítése a léghőmérővel |
347 |
Maximum-minimum hőmérők |
348 |
Különbségi hőmérő |
349 |
A hő terjedése |
|
Hőterjedés három módja |
350 |
Észrevételek a sugárzásra vonatkozólag |
351 |
Hővezetés, vezetősség |
352 |
Fémhálók, Davy bányászlámpája |
335 |
Fourier elmélete, a belső vezetősség együtthatója |
354 |
Külső hővezetés együtthatója |
355 |
Hő terjedése valamely pálczában |
356 |
Anizotróp testek hővezetése |
357 |
Hőterjedés folyadékokban |
358 |
Hőterjedés légneműekben |
359 |
Kalorimétria |
|
Hőmennyiség abszolut és gyakorlati egysége |
361 |
Lavoisier és Laplace jégkalorimétere |
362 |
Közép fajhő |
364 |
Hőfoghatóság |
365 |
Bunsen jégkalorimétere |
366 |
Vízkaloriméterek |
367 |
Jégolvasztásra szükséges hőmennyiség |
370 |
Fajhő meghatározása |
371 |
Valódi fajhő |
373 |
Szilárd és folyós testek fajhői |
374 |
Térfogategység hőfoghatósága |
376 |
A hő forrásai |
|
A mechanikai munkából eredő hő |
377 |
Kaloriának mechanikai egyenértéke |
380 |
Meghatározása surlódásból és ütközésből |
381 |
Gáz összenyomásából eredő hő |
384 |
Hő átalakulása munkává |
386 |
Az erg és kaloria összehasonlítása |
387 |
Thermochemia alapelvei |
388 |
Fűtőanyagok hőfejlesztő képessége |
390 |
Állati hő és izom munka |
391 |
A Nap heve és forrásai |
392 |
A szilárd testek és folyadékok hő okozta tágulása |
|
Vonalmenti kiterjedés |
397 |
Közép kiterjedési együtthatók |
398 |
Vonalmenti kiterjedésre vonatkozó feladatok |
400 |
Valódi kiterjedési együtthatók |
401 |
Némely szilárd test kiterjedési együtthatójának változása a hőmérséklettel |
403 |
Köbbeli kiterjedés, feladatok |
404 |
Kiterjedés mechanikai hatásai |
407 |
Ingák kiigazítása |
409 |
Látszólagos és valódi kiterjedés |
411 |
Higany valódi kiterjedése |
413 |
Dilatométer |
414 |
Súlytermométer |
415 |
Némely folyadék kiterjedési együtthatói |
416 |
Víz legnagyobb minősége |
417 |
Víz fajsúlya különböző hőfokok alatt |
419 |
Edények térfogatának meghatározása |
420 |
Szilárd testek köbbeli kiterjedésének mérése |
421 |
Térfogat változása a szilárd halmazállapotból a folyós halmazatba való átmenetkor |
422 |
Olvadás és fagyás |
|
Testek különböző viselkedése olvadás és megszilárdulás közben |
423 |
Túlhűtés |
427 |
Olvadáspontok, fagypontok |
430 |
Nyomás hatása az olvadásra |
431 |
Újra fagyás |
433 |
Nyomás hatása a telítettségre |
435 |
Olvadási hő |
436 |
Oldási és higítási hő |
438 |
Telített és túltelített oldatok |
439 |
Sós oldatok telítése és fagyási görbéi |
441 |
Kriohidrátok |
443 |
Hűtő (fagyasztó) keverékek |
444 |
Ötvények olvadása |
448 |
Hőtünemények a légneműeken |
|
Állandó nyomás alatti kiterjedési együtthatók |
450 |
Állandó térfogat alatti feszültségi együtthatók |
451 |
Légneműek tágulására vonatkozó feladatok |
453 |
Tágulási együtthatók változékonysága |
454 |
Légneműek izotermás görbéi |
455 |
Léghőmérő leírása és összehasonlítása másféle hőmérőkkel |
457 |
Állandó nyomás alatti fajhő |
461 |
Gázok fölmelegítése közben végzett külső munkáról |
463 |
Állandó térfogat alatti fajhő, levezetve a hang terjedéssebességéből |
465 |
Ugyanaz levezetve a kaloria dinamikai egyenértékéből |
466 |
Elméleti fejtegetések a légneműek molekulai szerkezetéről |
467 |
Hőmérsékletnek függése a molekulák eleven erejétől |
469 |
Abszolutzéruspont, a tökéletes gáz tulajdonságaiból levezetve |
470 |
Avogadro és Ampére törvényei |
472 |
Különbség a folyadékok, a gőzök és a gázok között - A folyadékok párolgása s a gázneműek folyósítása |
|
Minők a valóságban a légneműek. Andrews kísérletei |
474 |
Széndioxid izotermás görbéi |
475 |
Telített légneműek |
477 |
Kritikus hőfok |
478 |
Különbség a gőz és gáz között |
479 |
Némely légnemű test kritikus pontjai |
480 |
Hogyan különböznek a gázok a tökéletes gáztól |
481 |
Van Der Waals és Clausius képletei |
482 |
Párolgás az üres térben |
483 |
Gőzök feszültsége |
485 |
Telített gőzök feszültsége |
486 |
Regnault táblázatai |
488 |
Dumas módszere a gőzök sűrűségének meghatározására |
489 |
Meyer V. módszere |
490 |
Gőzök levegőre vonatkozó sűrűségének változósága |
491 |
Disszocziáczió |
492 |
Gőzökre vonatkozó gyakorlati feladatok |
493 |
Gőzök és gázok keveréke |
494 |
1 liter nedves levegő súlya |
495 |
Keverékek és oldatok gőzeinek feszültsége |
496 |
Párolgás |
497 |
Szétfolyás, kivirágzás |
498 |
Pszichrométer |
499 |
Nedvességi állapot |
500 |
Sűrítő higrométer |
501 |
Chemiai higrométer |
502 |
Elnyelési higrométer |
503 |
Forrás |
504 |
Túlhevített folyadékok |
505 |
Párolgás és forrás egybevetése |
506 |
Nyomás hatása a forráspontra |
507 |
Forráspont; a fejlődő gőz hőmérséklete |
509 |
Regnault részletesebb táblázata |
510 |
Leidenfrost-féle tünemény |
511 |
Lepárlás |
513 |
Párolgási hő mérése |
514 |
Párolgás révén előidézett fagyás |
516 |
Összes gázok folyósítására vezető módszerek |
517 |
Cailletet és Pictet kísérletei |
520 |
Wroblewski és Olszewski kísérletei |
521 |
A gőzgépekről és a thermodinamikáról |
|
Gőzgép lényeges alkotó részei |
522 |
Különböző gépek |
523 |
Magas nyomású gép leírása |
524 |
Expanziós gép leírása |
525 |
Sűrítős gőzgép |
526 |
Lokomotiv leírása |
527 |
Valamely gép munkájának leírása |
528 |
Nyomás-indikátor |
529 |
Watt diagrammája |
530 |
Oránkénti és lóerőnkénti szénfogyasztás |
531 |
Gőzfejlesztőnek hosszúsági tényezője |
532 |
Energiabeli veszteségek a gőzfejlesztés és a főtengelyre való munka átvitel közé eső átalakulások folyamán |
533 |
Thermodinamikának két tétele |
534 |
Átalakulások zárt körfolyamata |
535 |
Carnot-féle körfolyamat |
536 |
Carnot körfolyamata megfordítható |
537 |
A megfordítható gépek adják a legnagyobb munka sikert |
538 |
Abszolut hőmérséklet levezetése a thermodinamika második tételéből |
539 |
Tüzeléssel működésben tartott hőgép elméleti munka sikere |
540 |
Második törvény alkalmazva a helyiségek fűtésének kiszámítására |
542 |
Második törvénynek tudományos fontossága |
543 |
Levezethető belőle az olvadás pontnak a nyomástól való függése |
544 |
Alkalmazható a folyadékok adiabatikus összenyomására |
545 |
Rugalmasság adiabatikus modulusa |
546 |
Alkalmazás a hangterjedés sebességének kiszámítására |
547 |
Az energia lefokozódása |
548 |
Függelék a magyar kiadáshoz |
|
A kathetométer s a nónisz |
549 |
Betűrendes név- és tárgymutató |
Follow us